Hol volt, hol nem, volt egyszer egy teknôstojás. A tengerpert forró homokja melengette, az éjszaka hullámverése ringatta. Az ébredésrôl álmodott.
Egyszer csak felhasadt a héj, s a kis teknôs kiásta magát a homokból.
Bátortalanul meresztgette szemét- kereste a fényt, a tengerben fürdô holdat.
A felhô mögé bújt holdat alig-alig látni. Nem úgy a tengerparti csodás nyaralókat, éjszakai mulatókat.
A kis teknõs tett pár esetlen lépést a tenger felé, aztán bizakodva nekivágott a kivilágított éjszakának.

Ancsabi

Mihálka György Miért? Hazaértem. A mama azt mondta, meghalt a nagypapa. Nagyon fájt. Lehajtottam a fejem, és elkezdtem fütyülni. A mama pofon vágott, és azt mondta, tiszteletlen vagyok. Nem értem, miért. Szomorút fütyültem.	Koch Valéria Gyerektartás Mert anyukám megtartott, apának tartásdíjat kell fizetnie. Apa engem eltart - el magától.
Elôttem az élet Edzésrôl jövet a villamoson át akartam adni a helyem egy idôs néninek. „Köszönöm fiacskám, pihenj csak: még elôtted az élet" -Mondta a néni, és szelíden visszanyomott az ülésre.	Birtalan Ferenc Letépôs Egyszer én is verset írtam, és megmutattam Apának. Azt mondta: hmm…érdekes…meg hát… De nincs igaza, mert nem hallotta, amikor összevesztem a tulipánnal, és igazából mérgemben írtam azt a letépôs verset.