MOLNÁR-C PÁL 1894. április 28-án, 100 éve született Battonyán, Tompapusztán. Tanyán gyerekeskedett, lovak között nõtt fel. Gépészmérnök szeretett volna lenni, fantáziáját izgatta a mozgás, egy megnyert rajzpályázat azonban a mûvészet felé terelte.

Mûvészetére nagy hatást gyakoroltak ifjú éveinek külföldi utazásai: elsõ kiállításáa Genfben és Lausanneban voltak. Párizsban a Louvre-beli másolásokkal a nagy mesterek titkait leste el.
1928 - 31 között egy római ösztöndíj boldog alkotóévei alatt, az itáliai reneszánsz szín- és témavilágát szívta magába és festette ki magából azután egész életén át.

Egyházmûvészeti témákat a 20-as évektõl kezdve festett. Szerette, tisztelte Szûz Máriát, sokszor megfestette a Szent Családot menekülés közben vagy a csöndes názáreti rejtettségben.
Szerette francia származású édesanyját, akinek iniciáléja került müvésznevébe: Molnár-C. Pál.
Szerette feleségét, aki szintén idén lenne 100 éves, az osztrák származású Liesit, aki a Zeneakadémia énekprofesszora volt.
Ma, mintegy 30 templomot ékesítenek oltárképei a menyország szentjeirõl, akikkel "beszélõviszonyban" volt.

Játékos természetû ember volt, minden stílust és iskolát kipróbált, de egyiknél sem rekedt meg, nyughatatlanul kereste tovább az Abszolút Szépet...

Tanulmányait a Budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán Folytatta.

Kiállításain 1-2 nap alatt eltüntek képei, tisztelõi, rajongói egykettõre megvásárolták õket. Sok aranyérem, diploma, pápai aranykereszt és különbözõ díjak jutottak osztályrészéül, de megismerte a hivatalos mellõzõttséget és félreállítottságot is. A közönségtôl kapott szeretet azonban mindvégig vigasztalásául szolgált számára.

Életének utolsó 50 évében a Ménesi út 65. sz. alatti mûtermében festett gazdag fantáziájából, az élet valóságából, a szentek ragyogásából és álmaiból merítve témát. Ahogy õ maga vallotta, éjjel-nappal festett, éjjel álmodott s nappal megfestette álmait. A szürrealizmusnak egész korai úttörõje az 1931-bõl származó "Vénasszonyok nyara" címû képe, amit azután szürrealista képek egész sora követett. Kiemelkedõt alkotott a fametszés terén is, könyvillusztrációként vagy egyedi alkotásokkal.
A 20-as évek pesti mindennapjait szeretettel és humorral örökítik meg, az Est lapoknak készített rotációs rajzai.

Képei ma, a mûtermébõl kialakított kis családi múzeumban láthatók kedden, szerdán és csütörtökön 15-18 óráig.
A centenárium alkalmából két kiállításon láthatók összegyüjtött képei: a Mátyás templom altemplomában "Szent Család"címmel a Család Nemzetközi Évéhez kapcsolódóan.
Június 11-én nyílik a Tihanyi Bencés Apátság Múzeumában egy nagyszabású életmû-kiállítás, ahol sok magángyûjtõ szivességébõl olyan képeket is megtekinthet a kedves látogató, melyek egyébként magánlakások falait díszítik. A képek MCP életének különbözõ szakaszaiból, témáinak gazdagságából, lelkének finom rezdüléseibõl tárulkoznak elénk. Mindkét kiállítás szeptember végéig várja a "szép" kedvelõit.
A különbözõ stílusú képeket az a harmónia köti össze, amely minden alkotásból sugárzik, s ez a boldog ember harmóniája, aki egész életén át azt tehette, amire a küldetése szólt...

1981.július 11-én halt meg, azóta képei hordozzák Isten üzenetét természetrõl, emberrõl, családról...