A terelôkorlát ütésére tért magához. Elejtett újságát a mögötte tolongók összetaposták,ôt pedig rátaszították a mozgólépcsôre, amin a cseppfolyóssá vált tömeggel együtt alászállt a mélybe...
A lépcsôn állók arcáról a részleges megérkezés megkönnyebbült kifejezését szinte letépte a hirtelen rándulás.
A tömeg rendezte sorait és felkészült az újraindításra.
Tétlen várakozás következett, amit a védtelenség és a kiszolgáltatottság kipárolgó szaga elviselhetetlenné tett.
Pár másodperccel késôbb a szoros mozdulatlanságra ítéltek szabadságvágya márpánikszerûvé vált, majd az elkerülhetetlen robbanás emberáradata- magával sodorva a makacs és idealista várakozókat- betört a peronra. A forradalmi tömeg hajléktalanok otthagzott lábait és kalapjait átugrálva, az éppen beérkezô vonat felé nyomult.
Már a mellette állók is elindultak, de ô még mindíg nem mozdult.
-Nem megy?-kérdezték hátulról.
-Nem. Nem megyek. A purgatóriumban már úgyis elkelt minden hely.-mondta, majd megfordult és elindult a kijárat felé.

THYMIAN

Az öreg elindult gombát szedni. A kedvenc helyét esô után mindíg felkereste.Åltalában teli kosarakkal tért haza, de ma csak egyet talált. Ez az egy viszont óriási volt és felhô formájában somolygott az öregre...

Husonyica Gábor