1994. november 17-én csütörtökön a Magyar Televízió mûsorra tûzte Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísértése c. filmjét. Gyulai Endre szeged-csanádi megyés püspök nyílt levélben tiltakozott a film közvetítése ellen. Elolvastam néhány cikket az ügyrõl, de egy se csodálkoztatott el úgy, mint a Magyar Hírlap l5.-ei keddi számában közzétett idézet (ebbõl a levélbõl). Íme:
".... a film bemutatását minden tisztességes kultúrállamban levették a mûsorról, mivel súlyosan sérti minden Krisztus-hívõ ember érzését, és a film tartalma durván sérti mind a történelmi tényeket, mind pedig az általános erkölcsi érzéket is. Különösen nem szerencsés a film bemutatása az önkormányzati választás kampányidõszakában, és e szempontból is erõsen kifogásolható a pártunk erkölcsi alapján képezõ értékek durva támadása."
Aztán egy interjúból kiderült, hogy a püspök úr nem látta Scorsese alkotását. Nekem szerencsém volt hozzá több filmklubi vetítésen, Miskolcon és Szegeden, így nem teljesen világos a számomra, miért tiltakoztak évekkel ezelõtt oly hevesen e film moziban való játszása ellen Európa szerte. Nekem az volt az érzésem, hogy a hívõket megerõsítheti hitükben és persze a kételkedõket is a kételkedésben. De mit jelent az, hogy "tisztességes kultúrállam"? Létezik ilyen? Van ennek a kifejezésnek értelme? Hát jobban kell nekünk a prostitúció, a politika, a kocsmák és diszkók lármája, az akciófilmek dömpingje, mint e film, mely Jézust emberi mívoltában mutatja be? Az anyag missziója ez, az isteni eszme injenkciója. E mû nem naturalista, hû Márk evangéliumához. Jézus leereszkedett az emberekhez és elkerülhetetlen földi végzetét betöltöte minden megingása ellenére is. A film vége üt el inkább a Szentírástól, amikor a kereszten szenvedve látomása támad: Mária Magdolnához sétál és együtt élik életüket a természetes halálig. Mi ez, ha nem Jézus határtalan humanizmusa és életszeretete. Az evangélium szerint sem volt biztos egy ideig kiválasztottságában s a film utolsó jelenete csak egy újabb kísértés, az emberé.
És ez a legcsábítóbb "ajánlat", amit végül mégsem fogad el, és beteljesíti az Úr akaratát a kereszten. Úgy érzem, hogy ez a film nem sérti a Krisztus-hívõk érzéseit, sõt nekik is ajánlott. Hol vannak továbbá a "történelmi áramlatai eszményítve torzították alakját. Tisztába kell kerülnünk azzal, hogy korunk mûvészete egy újabb világkép, (képek), mely a régiek után jön. Ugye nem is lehetne másképp? S ma nem feltétlenül kell például Szûz Máriát az olasz reneszánsz "bella figura" felfogása alapján lefesteni. "Szép Alaknak" ott van a sztárénekesnõ Madonna. Ezekután meglepõ, hogy Bunuel Tejút c. filmjét minden izgalom nélkül adhatta le az MTV, melyben Jézus szórakozott szemlélõdõ, nevetgélõ, mulatozó személy, aki le akarja borotválni a szakállát, de anyja kérésére mégse teszi, kihajítva a mosdóedényt az ajtón. Mégis megmarad Jó Pásztornak. Bunuel másik filmjében, az Oszlopos Simeonban a szent számos kísértés lekûzdése után úgy dönt, inkább elmegy egy nagyvárosban élni és mulatozni a sátáni nõ csábításának engedve.
Az MTV 1 a Scorsese film helyett a Ray Badbury novellájából készült 451° Fahrenheit címû Truffault filmet vetítette le. Ez a választás nagyon szimpatikus volt, enyhe célzásként hatott. Története szerint egy utópikus társadalomban nem lehet könyvet olvasni s rejtegetni sem, mert bûn: ami bennük található, az ellenkezik az általánosan elfogadott erkölcsi normákkal. A tûzoltók - rég elfeledett eredeti hivatásuk helyett - a felkutatott illegális könyvek elégetésével foglalkoznak. Az inkvizíció korát juttatja eszünkbe és Savonarolát a XV. sz.-i eretnek képromboló tanait, akinek óriási hatása volt a népre, de sokkal kisebb, mint ma a Dallasznak. Könyvek és képmások tonnái pusztultak el. Szegény Giordano Bruno. Szegény Scorsese. A tûzoltóparancsnok kioktatja beosztottját, Hétfõt, egy titkos könyvtár felfedezésének idején és helyén: a könyvek "nem mondanak semmit ... csupa regény, soha nem élt emberekrõl. Boldogtalanná teszik az embereket. Úgy akarnak élni, ahogy nem lehet... Filozófia. Rosszabb a regényeknél. A filozófusok mind ugyanazt mondják: csak én vagyok a jó, mindenki más hülye. Egyszer azt mondják, az ember sorsa elõre elrendeltetett, másszor, hogy szabad választás van. Divat kérdése az egész. Mind rövid szoknya vagy hosszú szoknya....Á, Robinson Crusoe...... a négerek nem szerették Péntek miatt..Nietzsche. Õt a zsidók nem szerették..... Itt egy könyv a tüdõrákról. A dohányosok pánikba estek tõle... Egyformának kell lennünk, csak így lehetünk boldogok. El kell égetni minden könyvet!" - és akkor persze felemeli Adolf Hitler Mein Kampfját, hogy egy kicsit igaza is legyen. A tûzoltóparancsnok stílusa kiáltványok és szónokolt ideológiák romantikáját idézi. S Hétfõ (Montag), a mintatûzoltó titokban olvas. De vajon Gyulai megyés püspök úrnak - akit én, mint korunk nagy romantikus alakjára tekintk -, melyik nap a legszimpatikusabb? Mert az biztos, hogy Scorsese Csütörtököt mondott.

Kristof Ákos