Mimetizmus: megtévesztõen tökéletes, alakban és színben való alkalmazkodás a környezethez, a mimikri magasabb foka.
Mimikri : egyes élõlények alkalmazkodása a környezethez színben esetleg alakban is úgy, hogy más élõlény (növény, állat) külsõ megjelenési formáját veszik fel.
Mimézia : mimikrinek az a válfaja, hogy az állat az ellensége számára közömbös tárgyakhoz vagy élõlényekhez hasonlít.
Mimikus : utánzó mûvész, pantomim-mûvész. A mimikával kapcsolatos, rávonatkozó.
Mimodráma : többnyire zenekísérettel elõadott pantomim, amelyben kevés, esetleg csak egyetlen szereplõ van. Némajáték.
Mimus : pantomimet elõadó színész. Népi bohózat az ókori rómaiaknál és görögöknél. Ilyenben szereplõ színész.
Mimetikus mûvészetek: ábrázoló mûvészetek, szûkebb értelemben a színház - és táncmûvészet.
Pantomim: némajáték, olyan színpadi mû, amelyben a cselekményt arcjátékkal, mozdulatokkal, tánccal fejezik ki, esetleg zenével kísérik.
Pantomímia, pantomimika: a némajáték, a kifejezõ taglejtés ( arc-, kéz- és testmozdulatok) mûvészete.
Mimézis: utánzás. Arisztotelész mûvészetelméletének fõfogalma.
Mimika: mûvészi elõadásban arcjáték mely a kedélyállapotok megfelelõ változásait az arc különbözõ kifejezésével adja vissza. A klasszikus görög színpadon mimika ismeretlen volt, mert álarcban játszottak, ellenben fontos volt a szónoklásnál, ahol külön tanították. Az újkori színjátszásnak természetszerûen igen fontos és egyes színészeknek nagy erejük van a mimikában melyhez azonban az arc mozgékonyságának természeti adománya is szükséges. A XIX. század végén a mimikának külön való tanítása kissé modorossá tette a mûvészetet, viszont legújabban a természetesség nevében, de annak rovására némely színész túlságosan elhanyagolja mimikáját.
Mímesek: álarcos mûvészek a középkori Angliában, akik a téli ünnepek alatt járták a házakat, kockáztak, ajándékokat osztogattak és táncoltak. XVIII. században kialakult karácsonyi játékuk a Szt. György legendán alapult párbajból állt.
Mimus: ókori színházban egyaránt jelentett rövid drámai jelenetet és hivatásos mulattatót. XX. századi színházban a néma testi kifejezés eszközét jelöli.
Pantomim: színházi szakkifejezés, egy történet szavak nélküli, gesztusok és mozgás segítségével végbemenõ, gyakran egyszemélyes megjelenítése.
Harlekináld: angol színházi szórakoztató mûfaj, amit John Rich színész Harlekin pantomimes - akrobatikus ábrázolásának mestere hozott létre a XVIII. században. Harlekin figura és Columbine szerelmének komikus epizódjai tarkították s egyszer s mind szatirizálták az egykorú színpadon elõadott komoly darabokat. XIX. század elején ezek a túlnyomórészt néma harlekinádok önálló mûfajjá váltak. Látványos színpadi változások és csodás tündérmesei elemekkel, helyszínekkel s minõségükkel a sajátos angol pantomimmûfaj közvetlen elõfutárai lettek.
Pierrot: gazdag színházi, irodalmi, képzõmûvészeti múlttal rendelkezõ emlékezetes színpadi alak. Eredetileg Pedrolino néven a commedia dell' arte egyik szolgafigurája volt és a francia színpadon tett szert fehér arcára és bõ fehér ruházatára. Gyermeki viselkedése s a kissé bárgyú modorából és magányosságából eredõ pátosza XIX. század nagy pantomimmûvészének Debureaunak volt a találmánya.
Commedia dell' arte: (a hivatásosok vígjátéka) a színjátszás egy sajátos formája, amely a XVI. század közepén alakult ki Itáliában. Az irodalmi szövegre alapozott vígjátékoktól eltérõen ( amely nyitva állt mûkedvelõk elõtt is) a c. hivatásos társulatok kiváltsága volt. A mûfaj vonzereje a színészek hagyományos elõadói vonzerejébõl adódott. A dialógusokat és humoros jeleneteket nem írták le, csak a cselekmény vázát, a felvonások beosztását, a szereplõk színre lépését és távozását határozták meg elõre. A komédia tipikus alakokkal dolgozott ezeket gyakran álarcok jelenítették meg. A c. egész Európában népszerû volt.
Acteur total : a színész, aki nemcsak a beszédtechnikában, hanem a mimikában, a táncban, az artistamûvészetben is képzett. Ilyen színészt követelt Tairov, Vahtangov, Mejerhold, Craig és Copeau. Brechtnél, Barraultnál és Strehlernél megközelítõen, a legtökéletesebben azonban az ázsiai színháznál valósult meg ez a követelmény.
az Analóg elve: kifejezéstudomány és a mimika azon az elven alapulnak, hogy meghatározott lelki tulajdonságok meghatározott testi ismertetõjegyeknek felelnek meg.

Babarczy László

"Kezdetben volt a tett!"-Goethe Faust

Szóval még a szó elõtt (már) ott találjuk az emberré váló élõlények (emberré lett lények) felidézõ, ujjáalakító, és érzékeltetõ mimetikus (utánzó) cselekvését a színjátszás elõtörténetében.
Ez a mimetikus cselekvés az embernél õsibb -csíraformáit már az állatvilágban is megtalálhatjuk. (pl.:cérnával,mint üldözöttel játszó kiscica-úgy csinál mintha )
A mimézis ( utánzás) Arisztotelész mûvészetelméletének fõfogalma.
Mindent utánzó:pantomim.

Zug P

S hogy miért lett egy Pesten mûködõ pantomim csoport neve Zug P?
Zug, mert Zugliget. P, mert a pantotmim riasztóan hangzott.
A csoporthoz jelentkezõ lelkes (csak kezdetben) tanulni vágyókat a mozdulat kánon, mozdulat ABC fárasztó, idõigényes (1-2év) elsajátítása, a nézõket pedig már pusztán a mûfaji megjelölés is riasztja.
(Bezzeg a mi idõnkben már riasztóak : a mûvészi; kultúrált; elvont; színház; irodalom; "komoly" könyv; "komoly" zene kifejezések is.)
A Zug P -t viszont nem riasztja semmi.
7 éve játszanak együtt négyen, zivatarban, napsütésben, 2 nõ és 2 (nem!) férfi. Támogatójuk, fenntartójuk: nincs. Ha valami kell, csak a zsebükbe nyúlnak, hipp és hopp, cöcö, már megint üres? (Eddig volt mûvelõdési ház, aki fel tudta ezt vállalni:fûtõtt terem, világítás, portás bácsi. Volt költségvetés bár volt november 7.-ei mûsor is. Most ?...) Gyermek és felnõtt csoportot vezettek, nyári tábort szerveztek ( szerveznek?) . Díszlet, jellmez: HF.! Zenei kíséret (hangok zörejek):egy jó barát. Munka után (tisztességes,rendes munka )hetente kétszer este 8-tól próbálnak, péntekenként pedig fellépnek. ( Hová? Minek?) Ott az Almássy Téri Szabadidõ Központ "központos árnyékában", ott a bal ( kinek melyik) oldalt, egy kis fa "õrbódé" a be és lejárata a "Csehovnak". Ez az a csehó, ahol a blues mellett helyet kap más zenés mûfaj is (Amarok), kulturális összejövetel , a Zug P stb. Itt e kedves (matjoskababák) zugban találkoztam a pantomimmal, egy pantomimmal. Á, hhm most készítek egy riportot (még soha ,eddig se,nem, na ,de ) . Jegyzettömb, tollak, diktafon. Pechemre az egyik szereplõ megbetegedett így az elõadást betegség miatt tartották meg. Elkezdõdött a produkcióóó. Hosszabb-rövidebb etûdök. Írok,, írom a címüket, jegyzetelek minden mozdulatot, rezdületet, a fényt, hangeffekteket, a lélegzetvételt (fontos), sírást, nevetést, azt ha rólunk van szó, ha rólad van szó, ha rólam van szó. ( Szó? milyen szó? itt egy szó sincs, szótlanok, némák. De nemcsak némák olyan, mozgáskorl..., kicsit olyan máshogyan.... Olyan furcsák.) Alig mozdul, éphogy rezdül, semmi váltás, férfiból nõ, idõsbõl fiatal, majd hopp ismét öreg, s meghalt. Nem baj van másik (volt ez is,de mégis másik) A közönség is dolgozik (belsõ kényszer) részt veszünk, ott vagyunk, nevetünk, sírunk, együtt, külön, kánonban, éled a ritmus, születik a rítus. Sóhaj...; hm ; áhhá értem; na de ilyet; na-na!; óóó....;
Én már rég nem írok, csak nézek, nézek....

Gyere el és nézd meg!

Aznap este is látták páran..

Anamnézis: megszállottak (de megszállottan)
-7 éve?
-7 éve.
-4-en?
-4-en, plusz -minusz 500.
-Hetente kétszer?
-Ez is kevés.
-Belenyúltok a zsebetekbe?
-Itt és most van másik...?
Itt és most nincs másik.
-Változtok?
-Egyfolytában.
-A mûfaj?
-Az is!
-Mûfajhatárok?
-Hm...

Némajáték: "...a hallgatás magasztos szépsége" (Charlie Chaplin )

"A színész csak akkor mondhat le a testmûvészet megismerésérõl, ha arról is lemond, hogy önnön testével együtt lépjen színpadra." (Étienne Decroux)

A pantomimes: "A meztelen ember a meztelen sz1npadon." (Étienne Decroux)

"Az ember földi pályafutása során, mindig egy mikrokozmosz (saját énje) határán marad;
ez a mikrokozmosz titokzatos visszfénye a makrokozmosznak (a világegyetemnek)." (Jean- Louis Barrault)

"Az öt érzék adja át az embernek a külvilágot." (Charles Dullin)

"A hatodik érzék Az atmoszféra kidolgozása Ahogy a földet atmoszférikus réteg veszi körül, úgy veszi körül magát az ember-lényének eleven kisugárzása által-valamifajta "mágneses fénykörrel". Ez a mágneses fénykör, amellyel minden ember rendelkezik, megérinti a külvilág tárgyait, mielõtt még a bõr érintkezésbe kerülne ezekkel a tárgyakkal.
Ez az érintés a 'behatoló' érzék. Ez teszi lehetõvé, hogy más oldalról is 'lássuk' a dolgokat, ez hoz kapcsolatba bennünket az ismeretlennel, sejteti meg velünk a láthatatlant. Ez az érzék 'kívül van a dolgok határain'.
A mimusnak, elsõsorban ezt a dolgokkal való 'határnélküli' érintkezést kell tudatosítania magában.
Az ember és a külvilág között nincs szigetelõ réteg, nem létezik senkiföldje.
Ha az ember mozdul, hullámokat vet a külvilágban ugyanúgy, ahogyan a víz is hullámzik, ha a hal mozog.
Az ember külsõ és belsõ világa egymásra nehezedik. " (Jean -Louis Barrault)

Érdekellek?

Nem baj! R E A G Á L J !

Felkínálom: Mimika + Tánc + Artistamûvészet + Beszédtechnika = Acteur total ( teljes színész)-- Totális színház.

Egy hír: 1995. január A kortárs tánc, mozgás, színházmûvészeti alapítvány (-ok) nem kaptak támogatást. (Honnan ? Sehonnan.) A kurzusok szervezõdnek , de a fizetõs tanfolyamokra egyre kevesebb a jelentkezõ.

Nincs rá szükség? Nem kell? Nem. Nem kel . Nem kelendõ. Kallódó, halódó. DE NEM HALANDÓ. Ha ha ...

Bohócok, a pantomimmûfaj elõfutárai:

angol területen: clown
francia területen: pierrot
olasz területen: bajazzó
német területen: Dummer August
orosz területen: petruska