Belém költöztél,
mint halotti maszkom,
Gyertyalángokkal keresem az arcom.
De csak fekete tükröket
látok mindenütt,
Amiben fényem képe, árnyékomként feltûnt.
De a halál rálépett
arcodra, sejtjeidbõl por lett,
Szégyenem égette arcom helyét: a meztelen öblöket.
De a lángok nem hagytak,
formáztak a Holdban,
hogy egy új arcot válasszak magamnak onnan...
Maszk: az emberiség
divatain át hordott népi viselet,
Találd meg tekintetük
törvényében
bújócskázó Istened.
Tükrök esése a
fényben,
Függönyök ujjlenyomata,
Álarcod holdkóros tünet
Legyezõk lepkék zátonya.
Langstadler Csaba