A
sima sün (Nudi tüsi)
Nem tévesztendõ össze
a lapos sünnel, melynek története úgy kezdõdött,
hogy találkozott az úthengerrel!
Származása, élõhelye:
Egyszer egy alkoholfüggõ kozmetikus úrasszony, szemöldökcsipesszel
kiráncigálta egy sün tüskéit, és
eladta egy egzotikus lebuj tulajdonosának, fogpiszkálóként.
Azóta már több megkopasztott példányt
is láttak a természetjárók arrafelé,
Sör-Nagyfröccs-Cefre megyében.
Ismérvei, sajátosságai:
A sima sün nem szúr, nem bök, selymes bõrét
akár egy gyermek is megcirógathatja. De mi tévõ
lesz szegény, ha jön a farkas?
Szaporodása: Tüske
böki a tüskebökit a hagyományos légyottokon.
Ha egyáltalán valamit nyertek azzal a sima sünök,
hogy szurkapiszkáik elvétettek, az az, hogy mostmár
fájdalommentesen szeretkezhetnek. Gikszer csak akkor adódik,
ha valamelyikük egy torzonborz, tüskés sünsüvölvénybe
habarodik bele...
Furcsa az élet. Olykor a
mélybe taszít, de ott létezni enged, tapasztalatot
gyûjteni, még alkotni is hagy. Máskor meg felemel,
tenyerén hordoz, és semmivé tesz. A búvármacska
sorsa is ilyen. Egyszer fenn, gondterhelten kesereg, máskon lenn,
gondtalanul tekereg. Van, hogy az iszapos fenéken bukkan a legkövérebb
zsákmányra, ellenben a napsütötte felszínen
még vizibolhát se lel.
Származása, élõhelye:
A vörös búvármacska a renszerváltással
egyidõs. A történelmi igazságszolgáltatás
megkövetelte, hogy ezeket a leszerepelt dízspéldányokat,
a demokrácia hajnalán, Szófiától Vilnius-ig
a folyókba fojtsák. Néhány megúszta,
ha nem úszott ki; tény azonban, hogy mindegyik sokat nyelt.
Ugyanakkor akadtak közöttük olyan is, amelyek új
közegükben, a vizivilágban, érthetetlen módon
megtollasodtak.
Ismérvei, sajátosságai:
Nem nyávog, hanem bruttyog a búvármacska, és
nem tejecske, hanem vizecske az itókája. (Voda= víz,
vodka = vizecske.) Egyébiránt a vizipatkányok esküdt
ellensége. Végtagjai módosultak, karmai közt
úszóhártya feszül, farkát is képes
legyezõ alakban nyitni-zárni.
Utóbbi tulajdonsága
miatt elõszeretettel vásárolják a gésák.
Szaporodása: A parti
cicák szívesen napfürdõznek a bõvármacska
tanyájának közelében. Úgy vannak vele,
hogy aki ennyi vihart átélt, az nem lehet egy kisstílû,
pipogya, sótlan, csóró doromboló. Aztán
feljõ a telihold, nyélbe ütik a lagzit, a bagzit, megszületnek
a kiskétéltû szalamandrakergetõk, ahány
annyi színû, de egy se vörös.
A
magyar kenguru (Buksza nulla)
A tárca nélküli
miniszter találkozott a tálca nélküli pincérrel.
Jót röhögtek egymáson. Nem is sejtették,
hogy akadhat még hozzájuk hasonló fura figura. Pedig
akad: a magyar kenguru.
A Kárpát-medence
nem éppen az erszényesek paradicsoma. Nem is csoda, hogy
e földön elfajzott a faj.
Származása, élõhelye:
Természetesen ausztráliai õsök ivadéka
a mi kengurunk, de nálunk alkalmazkodnia kellett a helyi viszonyokhoz.
(Úgy, mint nekünk.)
Ismérvei, sajátosságai:
A magyar kenguru legjellemzõbb tulajdonsága az, hogy nincs
erszénye, vagy ha van is, üres. Már nem ugrál,
négylábra ereszkedett és béget. Szívesen
legelészik a tokaji szõlõkben, de a külföldi
tõke elõtt hasra esik.
Szaporodása: Utódai
világrajöttükkor keresik az erszényt, aztán
inkább az anya valamelyik másik testnyílásába
bújnak. A kicsinyek eredeti kengurujegyei kezdetben még megvannak,
de villámgyorsan visszafejlõdnek. Beállnak a nyájba,
vastag irhát növesztenek, de töretlenül hiszik, hogy
egy szép napon majd rehabilitálják õket.
A
jogfolytonos gorilla (Juszticia badi maki)
Féltéglával veri a mellét a jogfolytonos gorilla, akinek mindig igaza van. Egyébként lírikus, romantikus alkat, szívbéli bánatában így dalol:
- A következõ számban folytatjuk.-
