Szeptember közepén kezdetét vette a színházi évad is. Ennek sok ezer ember õrvend, viszont van akit nem lehet elrugdosni egy színi elõadásra sem. Színház és kegyelem. Mit is jelenthet:
Valójában a színészeknek, mûvészeknek egy hatalmas ajándéka az élettõl, Istentõl, hogy õk olyan tehetséggel bírnak, amellyel másokat megörvendeztetnek. Kegyelmi állapot ez, még ha elvonatkoztatott formában is. A színész kiengedi a hangját, hogy hallják, mozgásával és énekével elbûvöli a közönséget. Bár valljuk be nézõként sokszor megfordul agyunkban, óh hát ezt én is tudnám! Tudnánk? Eszméletlen sok próba, vita – olykor az összeveszés határáig – kíséri az elõadásig a felkészülés útját. Düh és harag alkotta szenzációs siker. Siker, az elõadás végén felcsendül a taps, az abba nem hagyható vastaps. Mosoly ül a színész arcán, elfelejtve a rendezõvel való ,,összezörrenést". Kegyelem. Játék az emelt színpadon és a nézõtérrel egysíkú színpadon.
A Kolibri Pincében az elõadó mûvészek a nézõk mögül közelítik meg a számukra üresen hagyott helyet. Egyedültem - John Lennon saját esszéi címû produkcióban igazi kolibris pincekabaré részesei lehetünk. Bevonulás fehér mackós öltözetben, melyet a jelenetek során apróságokkal változtatnak. Novák János rendezésében nyolc szereplõ szórta a poénokat.
Minden esetre a szerzõrõl néhány gondolat: ,,1940. Októver 9-én szünettem, mialatt, úgy hiszem a nárcik még gombásztak minket Madalf Heatlump (Hadolf Hiddel) vezetésével (akinek csak egy volt). De nem találtak el. Különcféle iskolákba jártam Lillypoodon. De még így sem kergültem el nagynénéim tárogatását. A elkiadósodott Beatles tagjaként az én valamint (P, G, és R) lemezei mókásabbnak tûnhetnek mint ez a könyv, de legjobb dudásom szerint ez a könny a legkarcagtatóbb novilla gyûjtemény, amit valaha olvadtam. Az ég legyen hozzánk cirkalmas."
Úgy ahogyan azt kell, akár egy Egyforintos Koncerten is. Megtelt a Zeneakadémia nézõtere. Brahms csodás alkotásai közül a IV. szimfóniát Fischer Iván dirigálta. Nem akárhogyan. Megszólította a közönséget a tételek közt, megismertetve a darab mondanivalóját. Beszélt, ismertetett, vezényelt, uralta a légkört. Nem gõgbõl –szolgálatból. Kegyelmi tehetség, hogy megszólaltatja intésével a hangszert, az mûködésbe lép, a közönség pedig jól érzi magát. Brahms kottázott e-moll szimfóniájáról: ,,Az I. tétel az alkotás szigorú mûgondjáról és mély koncentrációról tesz tanúságot. Komoly, komor hangulat jellemzi. A csendes mélabútól a hõsi szenvedélyig ível hangulati skálája. A második tétel keményveretû sorsmotívumának elszántságát a gordonkákon felcsendülõ dallam férfias pátosza oldja fel. A harmadik tételt Brahms scherzóinak mosolytalan humora, szigora hatja át. A zárótételben a passacaglia két évszázados mûformáját választotta Brahms. Variációiban úgy alakítja a témául választott zenei anyagot, hogy a páratlan találékonysággal megalkotott jellemdarabok mondanivalójukkal méltán tetõzzék be a szimfóniát."
E szimfónia Stájerországban íródott, de vajon tudják-e hol van Garboncia? A Kolibri Fészek elõadásában egy igazi zenemesének lehetünk tanúi. Az igazság az, hogy errõl az országról senki sem tud. Csak annyit tudhat róla a világ, hogy volt valahol. Milyen volt, amikor volt? Amilyen egy igazi Garbonciának lennie kell. A nap sütött, az eget madarak karistolták, a réten virágok pompáztak. A fehér király fehér várából nevetés csengése szállt. De mi történhetett? Mert Garboncia helyén most feketeség honol, fekete várból fekete sírás szivárog elõ, az embereken, ha hírét hallják, borzongás fut keresztül. Nem így Garbonciás Péteren, a Garbonciás énekes vándoron, aki bátran nekivág, hogy megkeresse az eltûnt országot. Kalandos útján segítõtársak akadnak - a kék vándor, a festõ, a bolond - , de hátráltatói is: a fekete király, a fekete özvegy és az erdész. Vajon sikerül - e Garbonciát megmenteni, sikerül- e felderíteni az eget, boldoggá tenni a földi embereket? Erre ad választ dalokkal és bábokkal Garbonciás Péter, aki nem más, mint az énekes-zeneszerzõ, Huzella Péter.

Szabó Bernadett