„A mozgóképfénykép mint esztétikai hatáskeltésnek egészen új, eddig nem ismert módja...megköveteli a komoly számbavetést" – írja 1911-ben Sztrakoniczky Károly.

Régebben ha azt hallottam egy filmrõl, hogy „olyan mûvészfilmféle", hát bizony nem volt jó ajánlólevél a moziválasztáskor. A filmklubok füstös elõtereiben pedig az akciófilmek szeretetével nem volt tanácsos elõhozakodni. A kategóriákat mindenki igényli, s a skatulyákat erõltetik is. A legelfogadottabb felosztás szerint a populáris, azaz tömegfilmmel (mûfajfilm) a mûvészfilm, azaz a szerzõi (author) film kerül szembe, amit mi az alábbi felsorolásban mozikultúrává mosunk össze (az animáció- és az amatõrfilm is csak a könyv tagolása miatt került máshova). Király Jenõ a fenti felosztást a következõképpen részletezi:
„Míg az analitikus, individuális szerzõi vallomásfilmben – mûvészfilmben – a szerzõ egyéni formavilága és személyes nyelvezete dominál, a tömegfilmben, bár a szerzõi önkifejezés itt sem hiányzik a sikerült mûalkotásokból, a mûfaji determináció és a benne megtestesült, általa közvetített, kiterjedt tradícióban felhalmozott kollektív képzetkincs kerül elõtérbe, a szerzõnek messzemenõen számolnia kell vele, építenie rá, hisz éppen ezáltal érheti el a közérthetõséget, népszerûséget. A kifejlett mûfaji hagyományokra, a variációk sokaságában ránk hagyományozott tradícióra épülõ mivoltában a tömegfilm nagymértékben kollektív alkotás: a szerzõ szinte csak a mûfaj eddigi fejlõdésének és a mindenkori aktuális társadalmi közeg specifikus problematikájával való érintkezésének konzekvenciáit vonja le."

A filmmûvészet iskolákra, korszakokra, hullámokra, irányzatokra osztja az alkotókat és alkotásaikat, melyeket a filmtörténetek részletesen tárgyalnak.
Az 1958-ban összeállított Brüsszeli tizenkettõt⁽¹⁸⁾ a filmszakma többségében elfogadja, az 1929-ben alapított Oscar-díj, vagy a cannes-i Arany Pálma⁽¹⁹⁾ mint mûvészeti elismerés már lényegesen vitatottabb. Meggyõzõdésem, hogy a szórakoztató filmek elemzését – már csak a kiváltott társadalmi hatásuk okán is – az átfogó igényes filmkódexek nem nélkülözhetik.
A kanonizált esztétikumnak eddig is szembe kellett néznie a laikusok által csinált (folklór) mûvészettel, most azzal kell szembe néznie amelyet a laikusok ellátására készítenek a professzionalista filmesek (tömegmûvészet). Ez utóbbi funkciója az, hogy a merõben hétköznapi mindennapokkal szemben alternatívát adjon, hogy képzelt világokat építsen, s azokba helyezze magát, hogy nevethessen⁽²⁰⁾ (önmagán, a szomszédon, az emberiségen), hogy egy neutrálisabb dimenzióba vívja meg virtuális létharcát. Az, hogy könnyû vagy komoly mûfajban készül egy alkotás, önmagában nem jelent értéket (a zenében erõsek az ilyen félreértések). „A komédia az élet távolról nézve, a tragédia az élet premier plánban." – mondja Chaplin.
 
Az biztos, hogy a „kirafinált filmbubusok úgy nézik a filmeket, mint a mûvészettörténészek a mûalkotásokat a galériában. A mozinézõ viszont – írja Réz András – az utcáról zuhan be, nem folytat hosszas elõtanulmányokat, magával viszi a nézõtérre a közlekedési dugót, a kisebbik gyerek torokgyulladását, a fõnöke hülyeségét... nem mûélvezni akar, hanem mozizni."

Alább tehát a 100 éves mozikultúra néhány jelentõsebb alkotását és sztárját sorolom, emlékeztetõül, hogy a filmekhez kapcsolódó élmények megidézésével hitelesítsem életünkben elfoglalt helyére vonatkozó passzusaim. Kezdve a Lumiere–filmektõl (Megöntözött öntözõ, A vonat érkezése, A baba reggelije stb.) napjainkig.
(Házi feladat! A listát mindenki egészítse ki a személyes kötõdésû filmekkel s a véleménye szerint méltatlanul kimaradottakkal!) A némafilmkorszakban való elmélyedés nélkül kezdõdjön a felsorolás:

Kezdjük a svéd–amerikai Victor Sjöström⁽²¹⁾ A halál kocsisa címû filmjével 1921-ben, Mauritz Stillerrel, aki Greta Garbot vitte Amerikának. David Wark Griffith Egy nemzet születése címû munkája 1915-ben, a kitûnõ Türelmetlenség címû filmje 1916-ban, Eric von Stroheim  A gyilkos aranya 1923-ban, a német Robert Wiene  Dr. Caligarija 1920-ban készült. Jelentõs még Murnau (Nosferatu – 1922, a Drakula – 1922 és a Faust – 1926) aki Flahertyvel (Nanook az eszkimó – 1921) dokumentum filmeket is készít (Tabu – 1931).
A németek Fritz Lang Nibelungok (1922–24) címû filmjét fontosnak tartják. A kísérletezõ francia Abel Gance Száguldó kerék címû filmje (1923–24), az impresszionista Delluc Láz címû  munkája (1921), René Clair – Felvonásköze (1924), Dreyer – Jeanne d'Arc-ja (1928) és Jean Epstein a szürrealista filmköltõ munkái emelhetõk ki.
A szép szõke Pearl White és Mary Pickford, a német Henny Porten, a lengyel-német Pola Negri (mint Carmen – 1918), Mary Prevost és Gloria Swanson a kor sztár színésznõi, John Gilbert, Wallace Beery, Severin Mars és Emil Jannings a színészei.
A német expresszionista és avantgarde film (Ruttmann Berlin – Egy nagy város szimfóniája címû montázsfilmje 1927-bõl), a forradalmi orosz némafilm (sarló és kalapács) klasszikusok: Eizenstein – Sztrájk (1924) és az Október (1927); Pudovkin, Dziga Vertov és Kulesov.
Az elsõ sztárok Charlie Chaplin, Asta Nielsen (aki egyébként 1913-ban a Filmprimadonna címû filmben kigúnyolja a sztárallûröket.), Rudolph Valentino, a latin szeretõ (bõvebben Hevesy Iván A némafilm egyetemes története címû könyvében). A kor magyar sztárjai: Sacy von Blondel, Gaál Franciska, Bánky Vilma, Putty Lia, Nagy Kató, Várkonyi Mihály, Lukács Pál, Lugosi Béla, Blaha Lujza és Fedák Sári (akikkel Zitkovszky Béla az Uránia tudomány-népszerûsítõ színház tetõteraszán 1901-ben 27 egyperces filmet forgat egy táncmûvészetrõl szóló elõadás illusztrációjaként). Rendezõink: Deésy Alfréd, Balogh Béla, a még itthon dolgozó Kertész Mihály és Korda Sándor. 1910 körül 270 állandó mozi volt az országban, ebbõl 92 Budapesten. A némafilmkorszakban 45 filmszaklap mûködött hosszabb-rövidebb ideig. A tízes évek közepén közel két tucat magyar filmmûhely mûködött⁽²²⁾, s jelentõs filmgyártás folyt Kolozsváron Janovics Jenõ irányításával, ahol 1913-ban elkészült a Sárga csikó, az elsõ magyar film, amely igazi világsikert aratott (137 kópiát adtak el belõle a világon.). Magyarország 1917–1918-ban közvetlenül Dánia, az Egyesült Államok⁽²³⁾, Németország⁽²⁴⁾, Olaszország⁽²⁵⁾ után következett a filmgyártó nagyhatalmak sorában. 1918-ban egy év alatt több mint száz magyar játékfilm került a nézõk elé (igaz, 1919-ben, a világon elõször nálunk államosították a filmgyárakat és a mozikat).

Akkor itt ejtsünk néhány szót a görög–római (pantomim) elemekre építõ, irodalmi, zenei, és színmûvek parodizálására kitalált burleszkrõl (az alapját szolgáló geg meghatározása a 5-ös lábjegyzetben), amelyet ekkor még komédiások, varietészínészek és akrobaták adtak elõ lokálokban a katonák szórakoztatására.
„A komédia a tragédia szatírája" – mondja Harry Langdon. A burleszk dramaturgiája kedveli az üldözéseket, az összecseréléseket, a helyzetkomikumra épít. A burleszk egyidõs a filmmel, hisz a Megöntözött öntözõ – 1895, gegre épülõ történet, s mint ilyen a burleszk õse. Elõfutára Georges Mélies (Egyéb filmjei: Dreyfus ügy – 1899; Utazás a Holdba – 1902; Az ördögi bérlõ – 1908;). John Bunny és az elegáns francia Max Linder, aki 1910 és 20 között világsztár. Nagy nevettetõk a kancsal, Ben Turpin, Larry Semon, Charlie Chase és a nagymester Mack Senett. A legnagyobbak Buster Keaton (Navigátor – 1924; A generális – 1926) és Charlie Chaplin (A kölyök 1921-ben Jackie Cogannal; Aranyláz – 1925; Cirkusz – 1928 – Az elsõ Oscar!; Nagyvárosi fények – 1931; Modern idõk – 1936; A diktátor – 1940).

A dán komikus pár, Zoro és Huru (1914–40), Harold Lyold (Felhõkarcoló szerelem – 1923), Stan Laurel és Oliver Hardy (avagy Stan és Pan 1927–52), a Marx fivérek (The Cocoanuts – 1929, Kacsaleves – 1933; Botrány az operában – 1935) és az amerikai Abbott és Costello páros (1940-ben a Tökfilkótól 1956-ig) a képviselõi. Jacques Tati, Pierre Richard, Benny Hill és Rowan Atkinson (azaz Mr. Bean) a burleszk elemeit használja, aktualizálja.

Külön kiemelést kap a western is.
„Lovaglások, lövöldözések, üldözések, szerencsére megbüntetett gonoszok, mindig megjutalmazott jók... állandó látványosság" – írja Claude Mauriac.
A western-gondolkodás nagyon is racionális, de nem feltétlen a történelmi valóságot másolja, hanem önálló, teljesen fiktív világot teremt, és ennek közegében konstruál olyan modelleseteket, amelyek tanúságai a reális élet problémáira is visszafordíthatók.
A mûfaj Porter 1903-ban készített tíz perces filmjével a Nagy vonatrablással kezdõdik, amit Porter Edisonnal együtt készít. A tízes években Thomas Harper Ince filmjeiben William Hart és Tom Mix voltak a sztárok. A legjelentõsebb westernrendezõ a hat rendezõi Oscar tulajdonosa, John Ford, akinek Hatosfogatjában John Wayne színész lesz sztárrá 1939-ben (közös filmjeik még a Rio Grande – 1950; Aki megölte Liberty Valanceot – 1962). Ebben az évben készült a Jesse James is (a gentlamen gengszter szerepében Tyrone Power, mellette Henry Fonda fut be akinek nagy alakítása az Apacserõd). 1947-ben készült Houston A Serra Madre kincse; 1954-ben Zinnemann Délidõje és  a Aldrich rendezte Vera Cruz Gary Cooperrel. Burt Lancaster és Kirk Douglas 1957-ben az Újra szól a hatlövetû címû filmben játszik együtt. Gregory Peck, Anthony Quinn, James Stewart a mûfaj férfiideáljai. 1960-ban A hét mesterlövész arat Charles Bronsonnal. Paul Newman és Robert Redford Butch Cassidy és a Sundance kölyök címû filmben játszik. A eurowestern jelentõs alkotása: Az ezüst tó kincse 1962-ben, rá egy évre indul a Winnettou- sorozat Harald Reinl rendezésében a Pierre Brice és Gojko Mitiè párossal, majd Sergio Leone filmje, a Volt egyszer egy Vadnyugat 1968-ban, amely Ennio Morricone zenéjének fantasztikus stílusérzékével spékelve generációknak adott felejthetetlen élményt s talán némi belsõ tartást is. 1978-ban Gojko Mitiè és Dean Reed játszik a Vértestvérek címû filmben. Az utolsó mohikánt 1968-ban és 72-ben is megfilmesítették.
Ide tartozik még Bud Spencer és Terence Hill⁽²⁶⁾, az ököllel nevettetõ spagetti westernjei (nálunk Bujtor István – Csöpi és Kern András voltak Steno rendezõ kultusszá vált Piedone (1973–79) filmjeinek hullámlovasai). A mûfaj új oscarosai, a Farkasokkal táncoló Kevin Costner film 1990-ben és a Clint Eastwood Nincs bocsánat 1992-ben a western életképességét mutatja. (A westernrõl bõvebben Berkes Ildikó A western címmel 1986-ban kiadott könyvébõl.)

Folytassuk a hangosfilmmel: Alan Crosland Dzsesszénekesét 1927-ben mutatták be. A német UFA filmgyár Fritz Lang Metropolisz címû némafilmjének elkészítésével már nagyot bukott 1927-ben, jelentõs Pabst Koldusoperája 1931-ben. A harmincas évek mozijában A kék angyallal Marlene Dietrich, a Mata Hari-ként megismert Greta Garbo és az Intermezzoban ismertté vált Ingrid Bergman a világsztár. Marcel Carné (Ködös utak – 1938, Mire megvirrad – 1939, Szerelmek városa – 1945) filmjei, Renoir Nagy ábrándja Jean Gabinnel 1937-ben és Eizenstein Rettegett Ivánja 1945-ben kitûnõ mozik.

A Hunnia Filmgyár 1931 áprilisára vált alkalmassá hangfelvételre és hamarosan megkezdõdött az elsõ magyar hangosfilm⁽²⁷⁾ A kék bálvány forgatása is. Még 1931-ben készült el Csortos és Kabos Gyula fõszereplésével a Hyppolit, a lakáj, Székely István (Lila akác és a Bál a Savoyban 1934-ben, majd a Légy jó mindhalálig 1936-ban, A lovagias ügy és a Két fogoly 1937-ben) rendezésében. 1932-ben Fejõs Pál Tavaszi zápora készült el, 1934-ben Gaál Béla Meseautója divatozik, majd Jávor Pál, Karády Katalin⁽²⁸⁾ és Somlay Artúr fõszereplésével a Halálos Tavasz 1939-ben. 1941-ben a Dr. Kovács István, 1944-ben A két Bajthay címû film jelent sikert. A 30-as, 40-es évek évi 40 filmje, majd 1942–43-ban az évi ötven film jelentõs (A Kormányzó és családja látogatja a filmbemutatókat). Nálunk még Latabár Kálmán, Szilassy László, Feleki Kamill, Szörényi Éva, Perényi László, Turay Ida, Gombaszögi Ella, Patkós Irma, Rajz János szórakoztat. Korda Sándor az angol filmet újítja, George Cukor 1941-ben indítja Joan Crawfordot, 1954-ben A sztár születik címû filmmel Judy Garlandot útjára. Fleming az Elfújta a szélért nyolc Oscart kap 1939-ben, Lubitsh ekkor készíti a Ninocskát.
A Waterloo bridge 1940-ben készült.
Dolgozik Alfred Hitchcock mester is (39 Lépcsõfok – 1935; Londoni randevú – 1938; A gyanú árnyékában – 1942; Hátsó ablak – 1954; Az ember aki túl sokat tudott – 1955; Szédülés – 1958; Psycho – 1960; Madarak – 1963; Marnie – 1964; Téboly – 1972).
A háború alatt készül A bagdadi tolvaj, Humphrey Bogarttal A máltai sólyom, Kertész Mihály Casablancája és Orson Welles Aranypolgára minden idõk legjobbnak tartott filmje. Katharine Hepburn és Spencer Tracy kettõse, valamint Walt Disney nevetteti a nézõket.
A háború után Visconti Megszállottságával 1943-ban indul a neorealizmus (Rosselini Róma nyílt városa – 1945; Vittorio De Sica A gyermekek figyelnek minket – 1943; Biciklitolvajok 1948; Csoda Milánóban – 1950; Visconti Vihar elõtt – 1948).
A szórakoztató filmek közül kiemelkedik az Akiért a harang szól Gary Cooper játékával, ágyúgolyón száguld Münchhausen, mûködését kezdi Az operaház fantomja és Lassie (elõbb Akit Rover megmentett címû film, késõbb Rin Tin Tin, Boomer és Benji lesznek nyomában kutyahõsök) is. 1946-ban Cannes-ban Nemzetközi Filmfesztivál nyílik, s elsõként René Clémont Harc a sínekért címû alkotása nyer. Laurence Olivier Shakespeare-filmesítésekkel Angliában; Gina Lollobrigida A párizsi Notre Dame Esmeraldája 1956-ban Olaszországban (és Nino Manfredi), Jean Marais, Gérard Philipe (Jean Coctau A szép és a szörnyeteg – 1946; Orpheusz – 1950) és Yves Montand (A félelem bére – 1952) Francaországban, Gene Kelly (Egy amerikai Párizsban – 1951; Ének az esõben – 1952), Marlon Brando (Elia Kazan 1951-ben A vágy villamosában Vivien Leighgel és a Rakparton – 1954 címû filmjeiben, késõbb Copolla Keresztapájában és 1972-ben és az Apokalipszis most-jában 1979-ben), Burt Lancester (A gyilkosok – 1946; Vörös kalóz – 1952; Most és mindörökké – 1953), Gregory Peck (A Kilimándzsáró hava – 1952; Római vakáció – 1953 Audrey Hepburnnel), Marlyn Monroe (Aszfaltdzsungel – 1950; Niagara – 1952; Az urak a szõkéket szeretik – 1953, s az utolsó filmje, a Kallódó emberek – 1961) és Jayne Mansfield és James Dean (Édentõl Keletre és a Haragban a világgal – 1955) az USA-ban lesz sztár.

A második világ háború után Európában elsõként (1945 októberében) már filmet forgattak a Hunnia Filmgyárban – Keleti Márton filmjét –, A tanítónõ címmel. Ez volt a „demokratikus magyar filmgyártás" elsõ játékfilmje. 1948-ban a filmgyártást államosították, és már csak olyan játékfilmek készülhettek, amelyek megfeleltek az „új idõk új szellemének". 1949-tõl 1953-ig Révai József egy személyben döntött minden filmes kérdésrõl (sematikus film korszaka). Õt Darvas József váltotta fel a Népmûvelési Minisztérium élén. 1958-ban indult a Filmvilág címû lap, 1957-ben megalakult a Magyar Filmtudományi Intézet, és 1960-ban megjelent folyóirata, a Filmkultúra, és ekkortájt szervezõdött a filmklub-mozgalom.
A korszak filmjei: Szõts István Emberek a havason 1942-ben, az Ének a búzamezõkrõl 1947-ben, Radványi Géza Valahol Európában 1946-ban, Bán Frigyes Talpalatnyi föld címû mûvei 1948-ban készültek. Kilenc  millió nézõt vonzott Keleti Márton Mágnás Miskája, amely Nádasdy Kálmán Soós Imre által megformált Lúdas Matyijával 1949-ben készült el. Gertler Viktor Hazugság nélkül (1945) címû filmje vígjátékba ágyazott propagandafilmek sorát indítja (termelési és szabotázsfilmek), az Állami áruház-a 1953-ban készült és annyira rossz, hogy már jó! Az 50-es években készültek Homoki-Nagy István és Jacques Yves Cousteau (A csend világa – 1955) természetfilmjei⁽²⁹⁾ is.

1953-ban Richard Burton A köntös címû filmje az elsõ szélesvásznú film. A japánok Akira Kuroszava A vihar kapujában (1950) és A hét szamuráj (1953), Kaneto Shindo Kopár sziget, Sindo Kaneto Hirosima gyermekei és Ozu Jaszudzsiro Tokiói történet (1953) címû filmjeivel váltak ismertté Európában.

Jacques Tati a (a képen látható) Kisvárosi ünneppel debütál 1948-ban (Hulot úr nyaral – 1953; A nagybácsim – 1958, Playtime – 1967), nagy siker Yves Robert Horgász a pácban Luis De Funes alakításával. Népszerûek az irodalmi adaptációk, így filmre kerül A három testõr, a Quo vadis, A háború és béke és Az ügynök halála is. David Lean a (Twist Oliver – 1947; Híd a Kwai folyón – 1957; Doktor Zsivágo – 1965 Omar Shariffel) a monumentális mozi mestere.
A szerzõi film nagy egyéniségei a lélektan mestere Ingmar Bergman (A hetedik pecsét – 1956; A nap vége – 1957; Tükör által homályosan – 1961; Úrvacsora – 1962; Csend – 1963; Érintés – 1970; Suttogások és sikolyok, Jelenetek egy házasságból, Õszi szonáta 1972, 73 és 78 Liv Ulmannal, Fanny és Alexander – 1982), Federico Fellini (Bikaborjak – 1953; Országúton – 1954; Édes élet – 1959 Anita Ekberggel és Marcello Mastroiannival; Nyolc és fél – 1962; Szatirikon – 1968; Amarcord – 1973)
A francia új hullám (nouvelle vague) a kézbe vett kamerával lázadás a „papa mozija" ellen. Neves rendezõi Truffaut⁽³⁰⁾ (Négyszáz csapás – 1959; Lõj a zongoristára – 1960; Jules és Jim – 1960; Bársonyos bõr – 1962; A férfi aki szerette a nõket –1977; A zöld szoba – 1978; Az utolsó metro és a Szomszéd szeretõk Gerard Depardieuval 1980 és 1981-ben), Agnes Varda (Cleo öttõl hétig – 1961; Sem fedél, sem törvény – 1985), Alain Resnais (Szerelmem Hirosima – 1959; Tavaly Marienbadban – 1961), Jean-Luc Godard (Kifulladásig – 1959 Jean-Paul Belmondo fõszereplésével; Megvetés – 1963 – Brigitte Bardot felbukkanása; Bolond Pierrot és az Alphavile – 1965; Hímnem, nõnem – 1966; Weekend – 1967; Új hullám – 1990).
A Free cinemát Lindsay Anderson (Ha... – 1969) és Tony Richardson (A hosszútávfutó magányossága – 1962; Dühöngõ ifjúság; Tom Jones – 1963) neve jelzi. Luis Buñuel  (Andalúziai kutya – 1928; Aranykor – 1930; Nazarin – 1959; Viridiana – 1961; Az öldöklõ angyal – 1962; A burzsuázia diszkrét bája – 1972; A vágy titokzatos tárgya – 1977) és  a hosszú beállítások mestere Antonioni (Nagyítás – 1966; Zabrieskie Point – 1969; Foglalkozása: riporter – 1975; a Napfogyatkozás címû filmjével Monica Vitti válik ismertté) is dolgozik.
1957-ben készült el Kalatazov Szállnak a darvak címû mûve1959-ben és Csuhraj Ballada a katonáról a Szovjetunióban, Lumet Tizenkét dühös embere, Kramer Megbilincseltekje és Elvis Jailhouse Rockja az USA-ban. Újabb irodalmi alkotások celluloidon a Meztelenek és holtak, Az öreg halász és a tenger, A Karamazov testvérek, Monthe Christo grófja, s az Oroszlánkölykök.
A hatvanas évek a Van, aki forrón szereti-vel, az 1960-ban 11 Oscar-ral díjazott Ben Hurral, A hét mesterlövésszel, Kubrick Spartacus-szával és Kramer Megbilincseltek (Sidney Poitier és Tony Curtis) címû darabjával nyitható a szórakoztató mûfajban. Bernstein zenéjére elkészül a West Side Story és Marina Vladyval a Hazug lány 1961–ben, Roman Polanski a Kés a vízbent mutatja be (Iszonyat –1965; Vámpírok bálja – 1967; Kínai negyed – 1974; Keserû méz – 1992), Orson Welles (elõtte a Shanghaji asszony – 1947 és a Gonosz szellem – 1958) Franz Kafka Per-jét Anthony Perkinssel, Jeanne Moreau és Romy Schneiderrel. Alain Delon feltûnik Visconti –Rocco és fivérei (1960) címû filmjében, 1963-ban a Kleopátrában pedig Elizabeth Taylor. Pier Paolo Passolini Mamma Róma, Tarkovszkij Iván gyermekkora, Peter Brook a Legyek ura címû filmjével jelenik meg 1963-ban. A Cinéma vérité irányzata hat a 60-as évek elején.

A magyar film nagy öregjei: Várkonyi Zoltán (A kõszívû ember fiai – 1965; Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán – 1966; Egri csillagok – 1968; Fekete gyémántok – 1976 Szeleczky Zitával és Rózsahegyi Kálmánnal), Fábri Zoltán (Körhinta – 1956 Soós Imrével, Törõcsik Marival és Kiss Manyival (a képen a film plakátjából látható részlet); Hannibál tanár úr – 1956; Édes Anna – 1958; Két félidõ a pokolban – 1961; Húsz óra – 1965; Pál utcai fiúk – 1968; Isten hozta, õrnagy úr! –  1969; Az ötödik pecsét – 1976), Máriássy Félix (Teljes gõzzel – 1951; Budapesti tavasz – 1955; Csempészek – 1958). Ranódy László Móricz Zsigmond (Légy jó mindhalálig – 1960 és az Árvácska – 1976) és Kosztolányi Dezsõ regényeit (1963-ban a Pacsirta Págerral és Tolnay Klárival, majd1966-ban az Aranysárkány Mensáros Lászlóval) vitte filmre. 1958-ban Herskó János Vasvirágja (Szevasz Vera – 1967; N.N. a halál angyala – 1970), Fehér Imre Kard és kockája 1959-ben, 1965-ben Keleti Márton a kisember túlélési technikáit bemutató A tizedes meg a többiek címû filmje igazi siker.
 A „fényes szelek" nemzedéke, az 1950-ben végzett osztály: Makk Károly (Liliomfi – 1955 Dayka Margittal, Darvas Ivánnal és Pécsi Sándorral; Ház a sziklák alatt – 1959 (a pártautó érkezése nyomán hozzáforgatják a boldog befejezést, a „vidám barakk" szellemében.); Megszállottak – 1961; Szerelem – 1970; Macskajáték – 1974; Egy erkölcsös éjszaka – 1977), Jancsó Miklós (Oldás és kötés Latinovics Zoltánnal és Domján Edittel 1962-ben; a nagy nemzetközi elismerést kapott Szegénylegények 1966-ban; a Csillagosok és katonák 1967-ben; a Fényes szelek 1969-ben; és az Allegro Barbaro 1978-ban), Bacsó Péter (Tanú – 1969; Te rongyos élet – 1984; Hány az óra vekker úr?– 1985; Banánhéjkeringõ – 1986; Titánia, Titánia... – 1987; Sztálin mennyasszonya – 1991; kedvelt színészei Kállai Ferenc és Udvaros Dorottya), Kovács András (A Nehéz emberek címû dokumentumfilmje 1964-ben, az újvidéki mészárlásokról készült Hideg napok 1966-ban, a Falak 1968-ban és A ménesgazda 1978-ban).
1961-ben a Máriássy-osztály nemzedéke: Szabó István (Álmodozások kora – 1965; Apa – 1966, Szerelmesfilm – 1970, Mephisto – 1980; Redl ezredes – 1984), Rózsa János (Álmodó ifjúság – 1974; Pókfoci – 1976; Csók anyu – 1986), Huszárik Zoltán (Elégia – 1965; Szindbád – 1971; Csontváry – 1980), Gyöngyössy Imre, Kardos Ferenc (Gyerekbetegségek 1965-ben Rózsa Jánossal), Elek Judit (Tutajosok – 1989).
1964-ben végzett Herskó osztály: Sándor Pál (Régi idõk focija – 1973; Szerencsés Dániel – 1982), Simó Sándor, Gyarmathy Lívia.
Fontos még Kósa Ferenc Tízezer nap – 1967; Banovich Tamás Ezek a fiatalok – 1967; Sára Sándor Feldobott kõ – 1969; Gazdag Gyula A sípoló macskakõ – 1971; Zolnay Pál Fotográfia – 1972; Gaál István Sodrásban 1964; Rényi Tamás K.O. címû filmje Cserhalmi Györggyel – 1977; Jeles András A kis Valentino – 1979; Gothár Péter Megáll az idõ – 1981 címû filmjei; András Ferenc A nagy generációja 1986-ban Cserhalmival és Eperjes Károllyal; Bódy Gábor kísérleti, a Gulyás testvérek dokumentumfilmjei (Lásd még Zsugán István Szubjektív magyar filmtörténet 1964–94).

1964-ben a zenés film a divat: Kakojanisz Zorba, a görög (Anthony Quinn-nel), és az Egy nehéz nap éjszakája, amely nyitja a Beatles filmek sorát. Elkészül a My Fair Lady és a Mary Poppins is.
A cseh új hullám neves rendezõi⁽³¹⁾: Vera Chytilová (Mennyezet – 1961; Panelsztori – 1979), Milos Forman (Fekete Péter – 1964; Egy szöszi szerelme – 1965; Tûz van babám – 1967; amerikai filmjei, a Száll a kakukk fészkére – 1975, Hair – 1979, Ragtime – 1981 és az Amadeus – 1984) és  Jiri Menzel (Szigorúan ellenõrzött vonatok – 1966; Sörgyári capricco – 1980; Az én kis falum – 1985; Ivan Csonkin – 1994). 1966-ban Claude Lelouch Egy férfi és egy nõ címû filmjében Jean-Louis Trintignan a fõszereplõ. Dustin Hoffman a Diploma elõtt 1967-ben válik ismertté (Éjféli cowboy – 1969; Kis nagy ember – 1971; Maraton életre-halálra – 1976; Kramer kontra Kramer – 1979; Aranyoskám – 1982; Rain Man – 1988). Jack Lemmon és Walter Matthau a Furcsa pár filmeket indítja be, s kezdõdik a Kicsi kocsi sorozata is. 1970-ben Bryan Forbes Tombol a hold címû filmje siker. Elkészült A dzsungel könyve és a Bonnie és Clyde (1967).
Woody Allen⁽³²⁾ saját filmjeit rendezte (Fogd a pénzt és fuss – 1969; Játszd újra, Sam – 1971; Amit tudni akarsz a szexrõl... – 1972; Annie Hall –1977; Manhattan – 1978; Csillagporos emlékek – 1980; Szentivánéji szexkomédia – 1982; Zeilig – 1982; Kairó bíbor rózsája – 1984; Hannah és nõvérei – 1985; Férjek és feleségek – 1993), Diane Keatonnal és Mia Farrow-val játszott leggyakrabban együtt.
1969 nagy sikerei: Arthur Hiller Love Story, Dennis Hopper Szelíd motorosok és Sidney Pollack A lovakat lelövik ugye? (késõbb A cég – 1993). Fleischman leforgatja a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban címû filmjét, Tarkovszkij az Andrej Rubljovot. Nálunk gyakran vetítenek orosz alkotásokat: Mihalkov Az elsõ tanító címû filmje 1965-ben, Rosztockij Csendesek a hajnalok 1972-ben nagy siker.
A négy páncélos egy kutya lengyel mozi 1966-ban.
Megszületik Hagman Eper és vér-je, Robert Altman M.A.S.H.-je (a koreai háború szatírája) és a Konvoj 1978-ban. Andrzrej Wajda Tájkép csata utánja (elõbb: Hamu és gyémánt – 1958, késõbb: A márványember 1977; Danton – 1982) és Arthur Pen Kis nagy ember-e 1970-ben, Copolla Keresztapája 1971-ben (folytatás 1974 és 90-ben), Spielberg Párbaj-a  és Bogdanovich Az utolsó mozielõadás-a 1972-ben. A balfácán (1981) Pierre Richard, a Magas szõke férfi felemás cipõben (1972) 1978-ban ország-világnak hirdeti, hogy Félénk vagyok, de hódítani akarok. Lehet, hogy csak Esernyõtrükk (1980)? Barbara Streisandnak a Hello Dolly és a Funny Girl után, most a Mi van doki, s az Ilyenek voltunk címû filmekben van sikere. Liza Minelli is arat Bob Fosse (késõbb Mindhalálig zene – 1979) Kabaréjában 1972-ben. Vásznon a Jézus Krisztus Szupersztár és a Rocky Horror Picture Show, táncol John Travolta a Szombat esti láz-ban (majd a Pomádéban 1977-ben). Volker Schlöndorf A bádogdob címû filmje az új német film remeke, Zanussi Illuminációja a lengyelé. 1974-ben a Gyalog-galopp Terry Gilliam⁽³³⁾ filmje (Brian élete – 1979; Brazil – 1984; A halász király legendája – 1991; 12 Majom – 1995),Guillermin King Kong-ja 1976-ban került bemutatásra Jeff Bridges-el és Jessica Lange-gal. Vászonra kerül 1972-ben Tarkovszkij Solaris (majd 75-ben a Tükör, 79-ben a Sztalker), 1973-ban Ferreri Nagy zabálás, 1974-ben Werner Herzog Kaspar Hauser címû filmje. Fellép Fassbinder (Zöldségkereskedõ – 1972; Maria Braun házassága – 1978; Berlin Alexanderplatz – 1980; Veronika Voss vágyakozása – 1982). Copolla Magánbeszélgetés címmel 1973-ban készít filmet (majd az Apokalipszis most 1979-ben). Philippe Noiret a Férfiak póráz nélkül címû Monicelli filmben játszik 1975-ben.
A háborús filmek kitûnõségei Sydney Lumet A domb – 1964, és Robert Aldrich A piszkos tizenkettõ – 1967, majd az angol filmmûvészet színész-rendezõje Richard Attenborough A híd túl messze van címût készíti el 1976-ban (késõbb Gandhi – 1982; Tánckar – 1985; Chaplin – 1992; Árnyékország – 1993; Nyomorultak – 1994).
Robert De Niro (Martin Scorsese Taxisofõr – 1975, a Dühöngõ bika – 1979 és a Rettegés foka címû filmjeiben; Michael Cinimo A szarvasvadász – 1978; Roland Joffé A misszió – 1986; Penny Marshall Ébredések – 1990, Ron Howard Lánglovagok –1991; majd rendezõi filmje a Bronxi mese – 1994) és Michael Douglas (Kóma – 1978; A smaragd románca és a Nílus gyöngye 84 és 85-ben; A tánckar – 1985; A rózsák háborúja – 1989; Összeomlás – 1993; Zaklatás – 1994) a sokat foglalkoztatott színész.
David Lynch Elefántember (késõbb Dûne – 1983; Kék bársony – 1985, Veszett a világ – 1990; Twin Peaks sorozat), Rafaelson A postás mindig kétszer csenget és Szabó István Mephistója nyitja a nyolcvanas éveket. Harrison Ford Az elveszett frigyládát  fosztogatja, Richard Chamberlein Sógunként érkezik. Indul a Házibuli Sophie Marcau-val és Claude Brasseurrel, nagy siker a Tûzszekerek és a Tû a szénakazalban Donald Sutherlanddal (M.A.S.H. és a Kelly hõsei – 1970; Átlagemberek – 1980), a Becézõ szavak Shiley McLaine-nel és Jeff Daniels-szel, A francia hadnagy szeretõje Karel Reisz és Jeremy Irons-szal, Costa-Gavras Eltûntnek nyilvánítva címû filmje, és John Boorman Excalibur-ja. Jelentõs Jack Nicholson (Száll a kakukk fészkére – 1975; a Missouri fejvadász – 1976; Ragyogás – 1980; A postás midig kétszer csenget – 1981; Prizzik becsülete – 1985; Egy becsületbeli ügy – 1992; Farkas – 1994), Charles Bronson a western hõs és a Bosszúvágytól éhes családapa és Robin Williams (Egy úr az ûrbõl 1978–82; Jó reggelt, Vietnam – 1987; Holt költõk társasága – 1989; Ébredések – 1990; A Halászkirály legendája – 1991; Játékszerek – 1992; Mrs. Doubsfire – 1993) munkássága is.
A romantikus tragédiák nagymestere Franco Zeffirelli (Rómeo és Júlia – 1968; Napfivér, Holdnõvér – 1973; A názáreti Jézus – 1977; Hamlet – 1990; Egy apáca szerelme – 1994)
1982-ben E.T. õrület Spielbergtõl (a Sugarlandi hajtóvadászat – 1974; Indiana Jones filmek – 1984 és 88), Nick Nolti a 48 órában, Gene Hackman a Tûzvonalban címû filmben alakít. Adrian Lyne (9 és fél hét – 1986; Végzetes vonzerõ – 1987; Tisztességtelen ajánlat – 1993) 1982-ben a Flashdance-t, Ridley Scott már (A nyolcadik utas a halál – 1979 után s a Fekete esõ – 1989; 1492 – A paradicsom meghódítása – 1992 elõtt.) a  Szárnyas fejvadászt készíti el, míg ausztrál rendezõ Peter Weir a Veszélyes élet évét (A kis szemtanú – 1985; Holt költõk társasága – 1989; Zöld kártya – 1990). A lengyel Machulski 1983-ban a Szexmissziót készíti el, 1986-ban megérkezik a Hegylakó Christopher Lamberttel és Sean Conneryvel.
A fiatalok ropják a 1987-es Dirty dancing nyomán, és 1990-ben elindul a Lambada-láz. Elkészül  a Szellemirtók 1984-ben, és dolgozik Robert Zemeckis (Smaragd románca – 1983; Vissza a jövõbe – 1985; Roger nyúl...  – 1988; Forrest Gump – 1994) is. Scola maradandót alkot 1984-ben A bál címû filmmel, ebben az évben Alan Parker (Fame – 1980; A fal – 1982) a  Madárká-val.
Robert Redford (A jelölt – 1972; A nagy balhé – 1973; A keselyû három napja – 1975; Az elnök emberei – 1976; Brubaker – 1980; Távol Afrikától – 1985; Törvényszéki héják – 1986; A hírek szerelmesei – 1996; rendezõként A folyó szeli ketté – 1992) és Meryl Streep fõszereplésével Sydney Pollack 1984-ben készítette filmjét a Távol Afrikától címmel. Tom Cruise (Cocktail – 1988; Esõember – 1988; Született július 4-én – 1989; A cég – 1993;) Top Gunja 1986-ban a siker. 1988-ban Scorsese újabb botránya Krisztus utolsó megkísértése. 1992-ben elkészül a Baraka és Az egerek és emberek is John Malkovich kitûnõ játékával, aki Michelle Pfeiffer oldalán 1988-ban a kosztümös Veszedelmes viszonyok címû Stephen Frears filmben is nagyot játszott.
Oliver Stone (Éjféli expresz – 1978; A sárkány éve – 1985; A szakasz – 1986; Salvador – 1986; Tõzsdecápák – 1987; The Doors és a JFK – 1991; Született gyilkosok – 1994) és Luc Besson filmjei (A nagy kékség – 1988; Nikita – 1990; Léon a profi – 1994) az akciódúsabb, Wim Wenders (A skarlát betû – 1972; Az amerikai barát – 1976; Villanás a víz fölött – 1980; A dolgok állása – 1982; Párizs, Texas – 1984; Tokyo-Ga – 1985; Berlin felett az ég – 1987; Távol és mégis közel – 1993), Peter Greenaway (A rajzoló szerzõdése – 1982; A szakács, a tolvaj, a felesége és a szeretõje – 1987; Prospero könyve – 1991; A maconi gyermek – 1993), Jim Jarmusch (Florida a paradicsom – 1984; Törvénytõl sújtva – 1986), Derek Jarmen (Caravaggio – 1986), Krzysztof Kieslowski (Rövidfilm a szerelemrõl – 1985; A három szín trilológia 1993–94) a mûvészibb megformálás nagyjai. Akira Kuroszava a Káosz /Ran/ – 1985 és az Álmok – 1990 címû filmjeit készíti.
A kilencvenes éveket Kevin Costner (Silverado és a Hegyek pokla – 1985; Robin Hood  és a Revans – 1990; J.F.K. – 1991, Több mint testõr – 1992, Waterworld – 1995; Rettenthetetlen – 1996) Farkasokkal táncoló filmjével lehet kezdeni. Alkot a színész rendezõ Cassavettes (New York árnyai – 1959; Arcok – 1968; Férjek – 1970; Egy hatás alatt álló nõ – 1975; Premier – 1977), a független⁽³⁴⁾ Hal Hartley (Hihetetlen igazság –1989; Semmi ágán – 1990; Egyszerû emberek – 1992; Flört – 1995) és a horvát Emir Kusturica (A cigányok ideje – 1989; Arizonai álmodozók – 1993; Underground – 1995) is. Sikeres nõi szereplõk Susan Saradon, Jodie Foster, Whoopi Goldberg, Sandra Bullock, Emma Thompson, Drew Barrymore.
A férfiak közül Brad Pitt, Antonio Banderas, Nicolas Cage, Keanu Reeves, Samuel L. Jackson.
Fontos filmek még: Neil Jordan Crying Gameje, Regies Wagnier Indokínája, Maurice Pialat Van Goghja, Mike Leigh Mezítelenülje, Percy Adlon Bagdad caféja; Giuseppe Tornatore Puszta formalitása (ne maradjon el a  Cinema Paradisoja sem 1989-bõl), Johanathan Demme Philadelphiája (Tom Hanks szereplésével), Tarantino Ponyvaregénye, James Campion Zongoraleckéje Holly Hunter és Harvey Keitellel, Edward Zwick Szenvedélyek viharában, Frank Darabont A remény rabjai  és Joel Schumacher Összeomlás címû filmje. A családi limonádé mûfajában a Forró rágógumi és Top Secret hangulatát idézve a Csupasz pisztoly Leslie Nielsennel, Jim Carrey és Ace Ventura bohóckodásai, A Flinstone család élõ szereplõkkel áll a  nézettségi listán.
Kassovitz – A gyûlöletet⁽³⁵⁾ készíti el 1995-ben; Clint Eastwood rendezi és játssza A szív hídjait 1996-ban. Ebben az évben a kábítószeres világot a Danny Boyle Transpotting filmjében mutatja be, divat lesz a finn Kaurismaki (Leningrád menni cowboys Amerika – 1989). A földöntúli invázió legújabb filmje a Függetlenség napja, a kilenc Oscart érõ Anthony Minghella Angol betegje, Richard Loncrain III. Richard-ja és A szikla Sean Conerryvel még mindig a 96-os év termése.

Magyarországon Koltay Gábor az István a királyt örökíti 1985-ben, majd jó tíz évre rá bukik a Franco Nero játszotta Honfoglalással. 1988-ban Enyed Ildikó Az én XX. századom filmje, 1992-ben Szomjas György Roncsfilmje (elõtte Könnyû testi sértés – 1983), Bereményi Turnéja a siker. Ebben az évben forgatja Szabó Ildikó a Gyerekgyilkoságokat. Elkészül Tarr Béla Sátántangója, Jeles András Senkiföldje 1993-ban. Koltai Róbert a színész-rendezõk egyike a  Sose halunk meget mutatja be sikerrel, Kern András a Sztracsatellát. Szász János Woyzeck-jével díjakat nyer 1994-ben (Kovács Lajos és Haumann Péter játékával), Grunwalsky Utriusát, Rózsa János Jó éjt királyfiját mutatja be. Gothár Péter 1995-ben A részleg, 1996-ban a Haggyállógva, Vászka címû filmjeit készíti el. 1996-ban Iványi Marcell a Szél címû kisfilmje, Fekete Ibolya Bolse Vita és Sára Sándor Vád címû filmje jelentõs még, Tímár Péter (Egészséges erotika – 1985; Csapd le csacsi – 1991) Csinibabája sikeres vállalkozás.

Mi maradt ki? Rengeteg minden. Arra azért jó, hogy csokorban látva filmes élményeinket megidézzük, s lássuk e százéves világbirodalmat.

A következõkben a film készítésben rejlõ alkotói lehetõségekbe kóstoljunk bele! Elõször a képi világba, majd a hang univerzumába.